Jó hosszú pénteki napom volt. Először az Ildivel keresgéltünk fekete pólót, majd a suliba vittem a beadandóját, amit Mester Tamás miatt nem sikerült leadnia. Onnan a Rébuszhoz mentünk a Judittal, ahol a csaj kiakadt hangon közölte, hogy az iskola látogatásira írjam rá a rébuszos kódomat. Mondtam, hogy nem tudom, mire közölte, hogy de azt a kártyát magamnál kéne tartanom, amin a szám van és különben is hogy képzelem. Nem értem, hogy miért gondolja, hogy azt a hülye kártyát magamnál fogom tartani. Nem azért, mert sok helyet foglal vagy ilyesmi. De ismerve magamat, az lenne az első, amit elhagynék. Különben is évente csak 2 alkalommal van rá szükség, ami nem az a mennyiség, amiért érdemes lenne magammal hordanom. Szóval kissé felidegesítettem magam azon, hogy az a nő miért beszél velem ilyen stílusban, ráadásul meg is nézte végül a rendszerben a kódom, hogy úgy érezzem hülye vagyok. De én nem éreztem, ezek után pedig az volt az igazán idegesítő, hogy a rendszerben hiszti nélkül is megnézhette volna a kódot és gyorsabbak is lettünk volna. Hát ennyi.
Innen a Vörösmarty térre mentünk, ahol a szép és hideg karácsonyi vásáron próbáltuk felmelegíteni magunkat egy kis forralt borral. Nagyon fincsi volt, de akkor még nem tudtam mennyit fogok inni aznap este.
Szóval innen már csak a nap utolsó helyszíne a PECSA volt hátra, ahol Edda koncertre voltunk hivatalosak. Ákos és 3 barátja társaságában vágtunk neki a teltházas koncertnek. Már persze az ajtóban elakadtunk, mert motoztak, majd egy kellemes 10-15 percet álltunk a ruhatár sorában is. Innen újabb sorba álltunk, az italos pulthoz. Jägermeißter és sör kombináció, nem is egy körben. Mivel én nem nagyon szoktam inni, pláne nem töményet, így mondhatni nagyot ütött ez a páros.
Ja igen! A koncert jó volt, sok olyan szám volt, amit nem ismertem, de ezen nem is csodálkoztam. De azokat amiket ismertem, azok tetszettek. Eddig nem nagyon figyeltem a szövegeket, de találtam olyat, amely tud is mondani valamit.
A koncert fél 11kor ért véget, s én nagyon tanácstalanul álltam, hogy akkor merre. Nem igazán ismertem ugyanis az éjszakai járatokat, sem arrafelé, sem máshol. Így maradt az a verzió, hogy Pilisvörösvárra megyek. Ez az ötlet mindenkinek tetszett, így meg is valósítottuk. Hajnali 2-re meg is érkeztünk.
Ma pedig késő délután érkeztem haza, így a mai filozófia tanulás is elmaradt. Sebaj, majd holnap. Van még egy kis időm.
mély gyűlöletem a tiétek
5 hete

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése