Az emlékek tárgyi bizonyítéka

Néha azt érzem, hogy valamit megszerezni egyszerű, de lemondani róla már sokkal nehezebb. Valószínűleg a hozzáadott érzelmek miatt változik meg a szerepe az életünkben és válik hozzánk tartozóvá, néha a lényünk részévé. Az elvesztése pedig kudarc, olyan mintha elvesztenénk a hatalmat magunk felett.

Pedig most nem emberekről beszélek, hanem tárgyakról, olyan eszközökről és "emlékekről" amelyek az egyszerű mindennapok részeiből a személyes létünk részévé váltak. És tudjátok mi az érdekes? Hogy nem a tárgyaktól nehéz megszabadulni, hanem a személyiségüktől. Pl. amikor a kedvenc Happy ever after feliratos pólóm volt rajtam, gyakran történtek jó dolgok. Az lett a szerencsepólóm.

Ám most, hogy már az anyaga meggyengült és a felirata is sokkal fakóbb az eredetinél, ki kellene dobnom.

Nem teszem. Több mint  fél éve van a szekrényemben.

Ha kidobnám, azt érezném, mintha egy baráttól szabadulnék meg aki velem élte meg azokat a jó dolgokat. Ráadásul a szerencsémet is kidobnám.

Úgyhogy marad.