Talán csak most fogtam fel, vagy most gondoltam teljesen végig, hogy mennyire nagy hatással volt rám sok ember. Ezzel persze pórul jártam, hiszen a saját döntésem lett volna a legfontosabb, mégsem arra alapoztam. ("Há normális??") De azt hiszem, vagy szeretném hinni, hogy ebből kinőttem.Sok minden változott azóta. Hiszen ez talán, ha nem biztosan, egy évvel ezelőtt volt. Azóta sok olyan önálló hülyeséget csináltam, amit meg kellett tennem, de sok hasznos tapasztalatot is adott az elkövetkezendő évekre.
Mi történt egy éve? A Drága történt. Akkor jöttem rá, egy hibám folytán, hogy valami az akaratomon kívül, az eszem segítsége nélkül történt. Azóta is hálás vagyok a szívemnek, hogy hangosabban vert, mint hogy az agyam kattogott volna. Neki volt igaza.
Más miért tudná jobban? Hogyan láthatná jobban azokat a dolgokat, amiket csak az én elmondásom, beszámolóm alapján ismer? Sehogyan. Ez egyértelmű. Most már sok minden világos. Így kellett lennie, Neki kellett lennie.
Örülök, boldog vagyok és ezt senki, de senki sem tudja elvenni tőlem. Szeretem és nem érdekel más. Nem érdekel már az a sok vélemény, a sok féltékeny és fásult válasz, amit akkor kétségbe esett kérdéseimre kaptam. Csak egy: az, amit a szívem diktál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése