Akad, hogy egy egy gondolat felbőszít és negatívnak tekintem a "viselőjét", de tudom, hogy az ő élete azokkal a gondolatokkal, azokkal a cselekedetekkel a sajátja, amibe nekem semmi jogom beleszólni. Nehezebb eseteknél azt sem mondhatom meg, hogy én abban, amit ő gondol nem tudok hinni, esetleg nem tudok egyetérteni vele.
A hétvégémen sok olyan eset történt, ami fájt. Volt, aki nem értette a fájdalmamat, volt aki igen. És olyan is volt, aki azt mondta, ezek ellen a sírással sem tudok semmit sem tenni. Lehet, hogy mindannyiuknak igazuk volt, és az is hogy egyiküknek sem.
Az egyes fájdalmakat, problémákat Mindenki másképpen dolgozza fel, érti meg, teszi a világának részévé. Ahogyan nekem fáj, úgy nem fáj másnak. Nem különlegesség okán, hanem a feldolgozás folyamata és megértése okán.
Ennyit mára. Most megyek olvasni. S bár kicsi düh van bennem, de nem haragszom. Senkire.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése