Elég régen nem írtam. Pedig történnek a dolgok, megesnek az események. Élek. Szerdán például elmentünk a meccsre, persze miután a Drágának sikerült a vizsgája. (Ez úton is gratulálok, büszke vagyok rád.:D)
A meccs nem volt túl élvezetes, több okból. 1. a játék lassú, nehézkes volt
2. valószínűleg az egyes ok a szint különbség kiegyenlítése miatt volt, de egyáltalán nem értek egymáshoz, csak passzolgattak
3. a mi szektorunk szinte üres volt, esélyünk nem volt egy bulihangulatba belekerülni
4. a "sztárok" unalmasak voltak, olyan volt, mintha csak edzenének
Így is 11-re érünk haza, majd másnap kelni kellett.
Csütörtökön is ide oda rohangáltam, suli és otthon között. Beadandót nem kell írnom, az aerobik meg nem volt fárasztó. Ha így dióhéjban nézzük az eseményeket.
Pénteken kitüntettem magam a munka hősének...már az ajtóban, azon oknál fogva, hogy egyáltalán bementem.:D
Szombaton a Drágával égettünk el baromi sok megmaradt ágat, gallyat, levelet. Az is egy teljes napunkat elvette.
A mai napra pedig kaptam Tőle egy kis lelkifröccsöt. Jól jött. Ritka, hogy ennyire őszintén kapom meg/vissza képekben az életem eseményeit, mozzanatait. Elgondolkoztatott.. De erről egy másik bejegyzésben..
Ma hallottam a hírekben, hogy a fecskéknek csak a fele állománya érkezett vissza a telelésből. Mondjátok meg, hogy lesz így elegendő mennyiségű nyár nálunk??? Fele fecske=fele nyár. Még jó, hogy nem csak egy fecske jött vissza, az nem csinálna nyarat.:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése