MMsf - Coldplay koncert

Ma éjszaka, éjféltől volt az MTv-n a Coldplay koncert. Ez egy remek emléket juttatott az eszembe. Azt, amikor a húgommal itt, Budapesten voltunk Coldplay koncerten. Először a mosoly tartott fogságában, az öröm, majd a Fix You hatására a meghatottság. Minden ami aznap és előtte való nap történt beúszott az agyamba.

Emlékszem, hogy hónapokkal korábban, májusban megbeszéltük húgommal, hogy megyünk. Hiszen ő (nagyon) nagy fan. Ezt a tervünket anyagi okok elvetettük. Amikor már reklámozták a plakátok és a tv reklámok, akkor egy keserű pirula volt a szánkban, hogy nem mehetünk. Nem tehetjük a terveink alapján, amit szeretnénk. Végül az anyagi dolgaim úgy alakultak, hogy maradt annyim, amennyire szükségünk volt. (az árat azért nem írom le, mert aki nem szereti, annak nagyon drága, aki meg igen, az tudja mennyire gondolok)

Felvetettem péntek este (szept. 19.), hogy menjünk el a koncertre(szept. 23.) mégis csak. Felhívtam hát barátomat, hogy jár-e úgy Pesten, hogy tudna nekünk jegyet venni. Azt mondta megpróbálja. Sajna a nyelviskola miatt nem jutott be egy ilyen árusító helyre sem.

Vasárnap pedig próbálkozhatsz bárhol, nem lesz nyitva.

El is keseredtünk újból, de most saját magunkat hibáztattuk a "veszteségért".

Viszont egy utolsó próbát tehettünk. Megnéztük egy nappal a koncert előtt a jegyiroda központját, maradt e még. Maradt. Megvettük.

Már ez nagyon feldobott. Egész este azt magyaráztam a Juditnak, húgomnak, hogy a Fix You c. számért megéri. Az ugyanis a kedvencem. Olyan emlékeket juttat eszembe, amik fájnak, de büszke vagyok rájuk.

Másnap koncert. Picit késtek, de amikor felhangzott az "intro", mindenki tudta, hogy egy csodálatos élmény lesz. Az volt.

Valamikor a közepe felé hangzott fel, az a mondat Chris Martin szájából, hogy most a Fix You jön. Pillangókkal a gyomromban vártam a nagy kedvencet, az erőadót. A szám alatt végig a könnyeimmel küszködtem, mint, ahogy azóta is mindig ha meghallom. Az a szám csodálatos. Végig énekeltem Chrissel, majd sírva tapsoltam meg. Azt hiszem ez az egyik olyan pillanata az életemnek, amit az Elgondolkodtató c. interneten terjedő "vers" írt. "..amelytől elakad a lélegzeted."

Erre jött ráadásnak később a Lovers in Japan c. szám alatt hulló pillangók. Amiből nekem is van több. Ez nem csak egy későbbi kedvenc lett, hanem egy csodás látvány is. Olyan, amilyet nehéz kitörölni a memóriádból, vagy bemocskolással elrontani. Ez egy örök mosoly dal.

A képet, amit fent láthattok, sajnos nem én készítettem, hanem a picasa nevű képtározóban találtam. De ugyanarról a koncertről való. 2008. szeptember 23.- Aréna :D