2009. február 17., kedd

A tettre készség fél merészség

A mai napon, mint ahogyan azt már korábban említettem, jött a derű. Ma jól érzem magam, elszánt vagyok sok dolgot illetően. Ez abszolúte pozitív. Ha gondol(om/)játok elmesélem részletesen.
Szóval ma kivettem könyveket a sulihoz, de közben az általános olvasottságomat is növelem/szélesítem Puskin papa könyvével. De(!) emellett a PR-s ismereteimet is tágítom egy alap könyvecskével. Szóval olvasok lelkesen.

A tettek mezején is előrébb léptem, hiszen sakkozni nem csak fejben érdemes. Kör kérdést tettem fel az arra illetékeseknek a gyakornoki helyekkel kapcsolatban. Vagyis, hogy érdemes-e 0 tudással bekéredzkedni valahová, vagy hagyjam egy picit, amíg tanulok a suliban valamit. Arra jutottam, hogy mivel egyenlőre anyagilag nulla vagyok, így egy picit gyűjtök és azután lépek le. Mivel bíztatást kaptam az ügyben, hogy érdemes belevágni, így megfontolandó a lépés időpontjának előbbre csúsztatása.
Közben egy újságírói gyakornokság is érdekelni kezdett. Azt hiszem, azt hamar elkezdem.

A mai napon sem változott a szakirányom iránt az érdeklődés, vagyis még mindig egyedül vagyok. Így én is gondolkodóba estem. De nem adom fel. Hiszen még csak 40-en vették fel a szakirányt, majd csak lesz(nek) még valaki(k).

Nincsenek megjegyzések: